Mai helyzet struccügyben!

2015.12.10 19:17

Kifutó madár: mi maradt a kilencvenes évek álombizniszéből?

2015. december 05., szombat, 11:02 Utolsó frissítés: 2015. december 05., szombat, 11:02

Szerző: Mizsur András

 

Egy kiló strucc-comb 3-5000 forint idehaza, Nyugat-Európában már 15 ezer forintot is kóstál a combfilé kilója. A csibén durván nagy a profit, de akik hizlalják, azok is szakítanak. De miért a szlovák, román, olasz, cseh feldolgozók húzzák az igazi hasznot, és nem a magyar tenyésztők? 20-25 éve tartanak struccot Magyarországon, de még mindig vadmadárnak számít.

 

 


 

Alig egy hete egy strucc szökött meg egy Orosháza közelében található tanyáról. Az Afrikában őshonos futómadarat rövid hajtóvadászat után sikerült befogniuk a helyi vadászoknak és a tűzoltóknak. Egy kifejlett strucckakas akár két méter magasra és 150 kilósra is megnőhet, vagyis nem lebecsülendő ellenfél az ember számára, nem is beszélve erős rúgásáról és csípéséről. “Inkább elszalad, minthogy támadjon, mert jobban fél az emberektől, mint mi tőle” - magyarázta Bereczki Gábor strucctenyésztő, a bócsai Berga Strucc Tanya tulajdonosa, aki több mint hét éve foglalkozik strucokkal, de mindössze 1-2 olyan esetről hallott, amikor megszökött volna egy madár.

 

Ha a struccosokat keresik, akkor téves”

Magyarországon a 90-es évek elején sokan vágtak bele a strucctartásba, pusztán hobbiból, később pedig az egyre kiszámíthatatlanabbá váló baromfi- és a sertésbiznisz miatt vásároltak nagy számban struccmadarakat az állattartók. Volt is ráció az elsőre furcsának tűnő befektetésben, mert az egyre növekvő európai kereslet zsíros jövedelemmel kecsegtette a bátrabb vállalkozókat. Olyannyira felfutóban volt a strucctenyésztés, hogy a kétezres évek elején 400-500 struccfarm működött szerte az országban, és arról szóltak a hírek, hogy néhány éven belül több tízezer madár feldolgozására képes vágóhidak épülnek fel. Aztán 2008-ban jött a gazdasági válság, ami magával sodorta a magyar struccüzletet is.

Fotó: MTI / Bugány János

Tönkrementek az addig működő feldolgozóüzemek, és a strucctartók száma is megtizedelődött. Jelenleg 90-100 vállalkozó foglalkozhat struccokkal, bár nehéz pontosan megmondani, hányan vannak, mert a viszontagságos évek a strucctartók érdekvédelmi szervezeteit is lenullázták. A Magyar Strucctartók Közhasznú Egyesületét és a Futómadár Terméktanácsot néhány éve “érdeklődés hiányában” felszámolták, de a Somogyi Strucctenyésztők Egyesületének honlapján megadott telefonszámon is hiába kerestük a szakma képviselőit. Csak annyit tudtunk meg, hogy “ha a struccosokat keresik, akkor téves.” A strucctartók egy része (ők vannak kevesebben) tenyésztéssel foglalkozik, vagyis kikeltetik a tojásokat, majd egy hónapos korukig nevelik a csibéket, utána pedig továbbadják a csibék felhizlalásával foglalkozó vállalkozóknak.

A hazai strucctartás az utóbbi években kapott újra erőre, mesélik a vállalkozók, de a helyzetük most sem könnyű. Idehaza ugyanis elég mostohán kezelik ezt a tevékenységet. Az albertirsai Kis-Varga Ádám tapasztalata szerint egyes farmokon már 1-2 évre előre eladták a struccokat, karácsonykor és húsvétkor pedig csak tovább nő az érdeklődés a strucchús iránt, de hiába: nincs akkora kereslet az országban, hogy abból sokan jól meg tudjanak élni.

Az igazi haszon a feldolgozóknál landol

 

Itthon vadmadárnak számít a "hontalan afrikai"

Tóth Márta a 13 tagot tömörítő Magyar Strucc Kft.-től azt mondta, hogy nem is beszélhetünk szigorúan vett tenyésztésről, mert a strucc itthon még mindig vadmadárnak számít, ezért nincs is törzskönyveztetve. Annak ellenére tisztázatlan a hontalan afrikai madár helyzete, hogy már több mint 20-25 éve tartanak struccokat Magyarországon.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincs is megfelelő vágóhíd, kis tételben pedig nem éri meg levágatni, mert aránytalanul magasak a vágási és csomagolási költségek. A strucc hivatalosan baromfinak számít, de méreténél fogva a csirkére vagy pulykára szakosodott vágóhidakon egész egyszerűen lehetetlen feldolgozni a nagytestű állatot, a gyér hazai kereslet miatt viszont nem éri meg tízmillió forintért külön vágóhidat fenntartani.  Ahhoz legalább 8-10 ezer madárra lenne szükség (a magyar állomány ezzel szemben mindössze 1000-1200 madárból áll) és stabil belső piacra. Magyarországon azonban nincs különösebben nagy keletje a strucchúsnak, ezért egyszerűbb és gazdaságosabb élőállatként értékesíteni a struccokat.

 

Pedig a strucc húsa kifejezetten egészséges és ízletes, mondták egybehangzóan a tenyésztők. Alacsony a zsír- és a koleszterintartalma, és könnyebben emészthető, mint más vörös húsok. Az elkészítése sem macerás, ugyanúgy lehet belőle pörköltet főzni vagy épp kolbászt csinálni, mint bármelyik másik állat húsából. De azért sem fogadta még  be a magyar gasztronómia a strucchúst, mert egyáltalán nem olcsó az egzotikus állat húsa, egy kiló comb 3-5000 forintba kerül. Azt tudni kell, hogy a struccnak nincs mellehúsa, a legértékesebb része, a combja pedig mindössze az állat egész hústömegének a 15-20 százalékát teszi ki, ezért is borsos az ára.

Fotó: MTI / Bugány János

Az igazi haszon így a külföldi, elsősorban olasz, cseh, román és szlovák feldolgozóknál marad, mert a Magyarországról származó, de kint levágott madarakat ők értékesíthetik tovább Nyugat-Európába, ahol 40-60 eurót (vagyis 12-18 ezer forintot) sem sajnálnak egy kiló combfiléért. A hazai feldolgozás hiánya miatt a magyar strucctartók így ki vannak szolgáltatva a felvásárlók érdekeinek és a piac szeszélyeinek.

Megéri a strucctartás?

 

A strucc bőréből luxusautók üléshuzata készül

A strucc bőre legalább olyan értékes, hanem értékesebb, mint az állat húsa, főleg Olaszországban keresett, de a világ más pontjain is használják. Nemcsak a különféle bőráruk elkészítésére használják (pl. pénztárca, táska), hanem a luxusautók üléshuzata is a futómadár bőréből készül. Mivel a hazai strucctartók élőállatként adják el a struccot, így a bőr értékesítésén is a külföldi feldolgozók keresnek.

A strucctartás mindezek ellenére nem reménytelen, mert az afrikai madár elég igénytelen állatnak számít, egyszerű a tartása, nem igényel speciális takarmányt és a kifejezetten rossz minőségű, növénytermesztésre alkalmatlan talajt kedveli. Meglepő módon a strucc remekül elvan a magyar télben is, a mínusz 25 fok meg se kottyan neki, mesélték a tenyésztők. A strucc mellett szól még a gyors „termelési ciklus”: Egy tyúk évente 40-60 tojást rak le, ebből aztán 20-30 kismadár kel ki. A költési időszak március és szeptember között van, ezalatt a nőstény strucc 10-12 napig minden második nap lerak egy tojást, majd 10 napig pihen, hogy aztán elölről kezdje a tojásrakást.

 

A tenyésztők egy-egy eladott csibéért 25-30 ezer forintot kapnak a piacon, úgy hogy egy csibe előállítási költsége 10-15 ezer forint körül van, vagyis majdnem 50 százalékos haszonnal lehet túladni a madarakon. A hizlalók haszna valamivel kevesebb, mint  a tenyésztőké, igaz, a hizlalás kevésbé rizikós, mert egy áramszünet vagy a rossz időjárás könnyen keresztül húzhatja a tenyésztéssel foglalkozó vállalkozók számításait. A struccokat egyéves korukban lehet levágni, ekkor vásárolják fel őket a külföldi vágóhidak. Az élőállat kilójáért 2,7-3,4 eurót fizetnek a külföldi feldolgozók, vagyis egy kifejlett kakasért kb. 100-120 ezer forintot kapnak a hazai strucctartók. Egy vágókorba lépett állaton úgy 100-120 eurót, vagyis 30-36 ezer forintot lehet keresni, ami minden költséget egybevetve 30 százalékos haszonkulcsot jelent.

"Magyar strucchúst én még nem láttam hazai boltban"

Mivel a madarakat érthető módon szőröstül-bőröstül értékesítik külföldre, ezért a strucctoll értékesítéséből nincs plusz bevétel. Igaz, a kereslet is ad hoc jellegű, magyarázták a tenyésztők. A tojásokkal sem éri meg bíbelődni, hiába felel meg egy strucctojás 25-30 darab tyúktojásnak, hiszen az igazi haszon a csibéken van, vagyis csak azokat a tojásokat tudják eladni, amelyekből nem kelnek ki madarak. Ez viszont éves szinten pár darabot jelent (főleg húsvétkor van szezonja) és alig 10-15 ezer forintos bevételt. A hazai szaporulat mérete miatt az sem jellemző, hogy országon belül adják-vegyék az állatokat, “csak néha egy-egy példányt mutatóban.” A vérvonal frissítéséhez inkább külföldről hoznak új példányokat, egy ivarérett strucc hozzávetőleg 250-300 ezer forintba kerül.

Fotó: MTI / Bugány János

Mivel a strucctartók leginkább abban érdekeltek, hogy minél hamarabb túladjanak a megfelelő korú élőállatokon, emiatt a nagy áruházláncok polcain feltűnő strucckészítmények szinte kizárólag külföldről származnak és nem hazai tenyésztőtől. A hazai kereslet annyira minimális, hogy csak a kisebb hentesüzletek vásárolnak magyar struccot, de azok is alkalmi jelleggel. Kis-Varga Ádám albertirsai tenyésztő "Magyarországról származó strucchúst még nem látott hazai boltban."

Elérhetőség

Zooé Strucc Park

info@zooestruccpark.hu

Ruska Vilmos egyéni vállalkozó

5124 Jászágó
Rákóczi út 22

+36 30 639 6878

Keresés

© 2015 Minden jog fenntartva.

Készíts ingyenes honlapotWebnode